RÉGI-RÉGI KÉPEK
Fent: Lackó kiállitásán.
Alatta: Lackó mint Caliban Shakespeare VIHAR-jában.
__________________________________________________________________
Eme cikket a NAPLÓban olvastam,ime a link:
Ez meg a cikk-forrás:NAPLÓ ONLINE
Szilágyi László előre megérezte a tragédiát?
Szilágyi Lászlótól, a tragikusan korán elhunyt veszprémi festőtől évekkel ezelőtt vásároltam egy képet. Nézegettem a lakásukon a képeket, hogy melyiket vásárolhatnám meg. Mivel nem volt jellemző, hogy realisztikusak a képei, ezért a mellékelt fotón láthatóra esett a választásom. Gondoltam: látom rajta a Balaton-felvidék egy dombját.
Az előtérben a Balaton nem lehet a színei miatt. Az iszapkatasztrófa idején és okán jutott el hozzám a 69. zsoltár. Ezt hallgatva döbbentem arra, hogy az én képem erről szól. Majd amikor jöttek fotók, arra asszociáltam, hogy mintha Szilágyi László már 2000-ben vizionálta volna ezt a szörnyűséget. Az eredeti képen a vörös szín mintha éppen olyan lenne, és a rózsaszínnel jelzett gát vonalának törékenysége is arra emlékeztet...
Madácsi Mária,
Soltszentimre
Madácsi Mária,
Soltszentimre
|
|
**********************************************************************************
A VÁR UCCA MŰHELY Veszprémi kultúrális lap legújabb ,a kultúra napjára kiadott példányában -sok egyéb más mellett- Szilágyi Lackó rajzokat tekinthettek meg!
Ime a részletek:
Lackó dobol együttesünkben, az impropunk-bandánkban a DEAD BITCH-ben.
*********************************************************************************************************
GÉCZI JÁNOS:
Lackó. 2010.
A lassú nézés eredménye, hogy képes leszek érzékelni azt a lakást, amelyben a punk művészember lakott. A szobafalak nem egyszerűen elkoszosodtak, mivel a festő a megszokott falhasználaton túl ugyanúgy alkalmazza azokat, mint a vásznat és a papírt. A szobafalak tökéletes negatívját képezik lakójuk formájának. Ezekről a falakról Kovács Endre készít fényképeket, s hogy miért, bármennyit töprengek az okról, nem jutok eredményre. Talán, mivel kezdettől fogva nem az foglalkoztat, hogy miként látja Kovács az amúgy megjegyezni valóan eminens képvilágot maga után hagyó, ebből a világból önként távozó piktor maradvány-felületeit, hanem az, hogy bennük miért látja meg azt, ami megjegyzendő számomra is, s nekem úgyszintén kitüntetetten fontos.
Szilágyi Lackóról minduntalan igyekszem írni, hiszen lényeges alakja Veszprém jelenkorának, s mindig azzal a napról napra fokozódó félszegséggel, amelyet rendkívül nehezen tudok definiálni. Azért, mivel vele szemben, talán indokolatlanul, mindenkor tartózkodó vagyok. Az érintetlenség és a megérintettség határvonalán állva szégyenlős, ha nem fiatal az ember, pláne, ha nem tudja, a következő pillanat által kézen fogva hová vezetődik, a szöveg erdejének milyen sűrűjébe vetődik el: marad-e az örökre ismeretlen vonzásában, avagy magába fogadja az a titokzatos, félhomályos szoba, amelybe kizárólag a naivitás ajtaján lehet belépni. A festő, akiről tisztán artikulálva szólni lehetetlen, lehet akár démonikus, de lehet akár az is, akiben egyidejűleg sok-sok lélek lakik. Erről remélem, alkalmas időben beszélni fog a városunk arkangyala, Lackó lélekorvosa.
Aggódok, nem tudom Lackót jól látni. Nem vagyok képes ezt a szakadatlan hadonászó, szüntelen gőzös, az agresszivitás ketrecében hőbörgő férfiút jól egybe számlálni és a dolgainál se nem kevesebbnek, se nem többnek megérteni.
Szilágyi Lackóval igénytelen mondatok segítségével nyílik lehetőség beszélni, merthogy nem marad sosem füle az összetett mondatokra, s a valamiként árnyalt kifejezések arcára sosem kíváncsi. Annak lehet nála sikere, aki megmunkálatlan szavakkal csörömpöl az ő erős zenékhez szoktatott dobhártyáján. S diktatórikus kifejezéseket alkalmaz az ő gyalulatlan lelkének ostromakor. Ő maga úgyszintén drasztikus és kegyetlen, dinasztiákat emlegetve kurjantgat megszólítója felé, s mintha bármely megállapítása kizárólag a férfi szaporodás szervrendszere és a felemás kéjérzetek kapcsán születnéne. Olyannak lehet nála érvényesülése, aki permanensen kifejezésre jutatja, hogyan és milyen brutalitások megjelenítésére ad módot ez a kibaszott, penetráns élet, éppenséggel az, amelyet Lackó nap mint nap él. Miféle módon kúrnak a szavakkal azok, akiknek feltehetőleg nincs részük a nyelvtanilag pontos, körültekintő mondattal árnyaltan kifejezhető szeretkezésben? Lackót kegyetlen nyelv förgetege csapdossa, mintha az illene ahhoz a testfelülethez, amely révén erőszakos megjelenésűnek hiszi vélni magát. S Lackó nyelvhasználata mögött fel-felsejlik a hámló testfelületű, ütések, horzsolások, dörzsölések, szúrások és vágások foltjaitól, emléknyomaitól színes tarkaságával megnyugtató és elborzasztó létezés, amely testvérére lelhet akár a hajdani veszprémi szobrász Csikász Imre, akár az író Cholnoky Viktor élete maradványaival.
Sprőd a nyelvezete, miként a testnyi méretű lelkét kitöltő fizikuma se más. A szervezetét határoló ruha, festék, viselet s mindaz a dolog és anyag, amelyeket hajlandónak mutatkozik ruhának, festéknek és viseletnek tekinteni, hars és szennyes, a közízlés valamennyi formáját sértő. Testékszerei pedig nem csupán az ajkát, a nyelvét, az orrát, a fülét, s meg minden kiálló szervét lukasztják át, hanem a lelkét is, arról azonban sosem merem kérdezni, mitől, hogy nem tart a fémtűk, csattok, kapcsok által okozott ennyi fájdalomtól, miért, hogy ennyi villogóan nagyszámú fájdalomra van szüksége, s miért éppen kínokkal és szenvedéssel határolja körbe hol vaskos, hol keszegsovány testét, többnyire kalácspuha arcát, hogy az egybe maradjon?
Borotválatlan egy alak, és a sörték többnyire a bőrén befelé nőnek, s okozzák viszketegségét. Sértő és szúrós az otthona is, ha belépsz hozzá, érzékeled, milyen a befordított sündisznóbőrt hinni otthonos odúnak. Családi életének tere sündisznóbőrből összetákolt bélletű lelencház, amelynek az jut legfontosabb feladatául, miként a szögekkel átütött, derékra szorosan felkötött szőrövnek az önkínzásban járatos aszkétát, a lakót szüntelen emlékeztesse lelenc mivoltára. Ez a lakás nem lepusztult, kizsigeret (mi más lehet az életbe hajított, szegény ember lakása), hanem extravagáns gyötrő szerszám, amely nélkül Lackó élete nem tartható fenn.
Az egyszerű mondatok többnyire ellopják a világ javát. A jó reggelt-ből eltűnik a pirkadat, nem szólva a pitymallatról és a virradásról, hogy csak a dolgok elejét említsem. Az összetett mondatok pedig olyasmit tehetnek a köszöntéshez, amely a köszöntőre inkább lesznek jellemzőek, mint ami ildomos a köszöntő és a köszöntött távolságtartó viszonyában. Nincs nyelvem, állapítom meg, elmondani Lackót. Ha megállapításaimat, kijelentéseimet és töprengésemet átolvasom, akkor kimarad – látom - a szövegből az elesett embert. A düh és az indulat mellé álló Szilágyi mellől eltűnik a mindenség! Mitől, hogy végezetül Szilágyi maga is olyan kaotikus megjelenésűvé válik, mint az általa méltatlankodva figyelt és elviselt univerzum.
Szilágyi Lacit, de a festményeit sem, nem viszem el a szülőfalumba. Nem úgy, mint a mise-baritonú Baka Istvánt, az amúgy ugyancsak megszokhatatlan költőt. Vagy másokat. Szilágyit, talán mert nem tud tekintettében tartani, nem képes rám tekintettel lenni, szégyellem tág tekintetű falvamba elcipelni, így hát megelégszem azzal, hogy magam hordok hozzá értőnek gondolt, képvásárló embereket. Magam helyett másokat kínálom számára. Zalán Tibort, Füzi Lászlót, Arató László tanár urat, másokat, akik jobban érthetik talán őt, mint énmagam.
Szilágyiban nem lehetek soha biztos, nincs benne semmi bizonyosság, csonttalan a lénye. A lakása sem más, ha megmaradt volna úgy, ahogyan elhagyja. A mi kultúránkban azonban ilyesmi nem nagyon szokásos, amit szemétnek, lomnak, feleslegesnek gondol az utókor, kihajít, s mindazt megőrzi, amely véleménye szerint a főhőssé emelkedő tulajdonos megjelenítéseként használhatónak, ildomosnak gondol. Azok után, hogy lakójától megürül, Szilágyi lakásában érintetlenül csupáncsak a falak maradnak. A falak őrzik leginkább a múltat, azok változnak legkevésbé.
(GÉCZI JÁNOS )
(GÉCZI JÁNOS )
**********************************************************************************************************
"CSÚNYÁN VISELKEDETT...!!?"
Sokszor hallom emberektől hogy hát Lackó milyen "csúnyán viselkedett", sokak féltek ha meglátták, mikor "lánccal /húsvágó bárddal/ kisbaltával mászkált az utcán" meg "beszólt az embereknek", és hát:"csúnyán "viselkedett. Meg hát "az az ijesztő külső...! Az a frizura...! Őrült volt, a javából!"-stb.
Nos- ha valakit FOLYAMATOSAN molesztálnak meg kóstolgatnak VADIDEGEN "fenegyerekek" ,kisebbségek,gruppok- csupán mert egyedi -művészi a kinézete , s máris bunyózni akarnak ,NEM csoda ha az illető-mondjuk úgy- "csúnyán viselkedik"!
Miután engem is majdnem berántottak egy kocsiba hazafelé jövet mert prostinak néztek, régebben meg elkaptak, megvertek, levizeltek (!) csak mert "hogy nézek ki..."- én is gáz/ill.. bors-sprayvel közlekedem - s NEM teketóriázom használni ha helyzet van!
És én is csúnyán be-ill.visszaszólok ha nyikhaj kis hülyék a nyilt utcán bekiabálnak becsületsértéseket meg kiröhögnek , csak mert foggalmuk sincs az Európai öltözködési kultúráról.
Ebben (is) egyformán gondolkodtunk,hasonló volt a hozzáállásunk.
Lackó egy lelkes, emberbarát (!) VIDÁM csupasziv emberke volt amikor megismertem őt Budapesten. Hitt magában, Istenben, a humánumban- mindég azt mondta hogy "a humánumot cipelem a hátamon".
Adott a rászorulóknak, befogadott csövest ,főzött rá s a Bibliából olvasott fel neki és imádkozott vele. Bevásárolt a szegényembereknek, ruhát adott a hajléktalanra.
Lelkes terveket szőttünk, az avantgard művészetünk közös jövőjéről, beindulva, hogy behozzuk az ARTPUNK stilust Veszprémbe!
Aztán csak a kirekesztést, rúgdosást, meg-nem-értést kaptuk érte. Eleinte érdeklődtek, aztán mikor megvolt a váltás a főbb helyeken - már el voltunk felejtve s kapcsolatunk is ráment mert jött a sötét depresszió meg idegbaj- MINDKETTŐNK részéről!
S hogy KI volt a bátrabb: én, hogy még élek s tűrök., vagy ő, aki öngyilkos lett: igazán NEM TUDOM! -de egyre jobban NEKI adok igazat.
Szuperintelligens művelt ultraérzékeny művészemberként nem lehet kibirni primitiv csőcselék-csűrhe között, ráadásul NYOMOROGVA, éhezve. Ha Lackó nem ide születik nem igy végezte volna s kapcsolatunk sem!
Még hogy "csúnyán viselkedett". Csak azt kapta tőle mindenki, amit érdemeltek. S hogy "hogy nézett ki"?
Elárulom , SOKKAL jobban sokatoknál! STILUSA volt. Dögös pasi volt. Ráadásul zseni! Szakitásunk oka mindkettőnk "őrületével" (és zsenialitásával-ami kéz-a kézben jár!) magyarázható csupán. "Se veled-se nélküled". Sok művészember jár igy...
Ennyit erről....amúgy meg a többi:magánügy!-ahogy ő mondaná...!
******************************************************************************************************
KRITIKÁM KOVÁCS ENDRE LACKÓ-KÖNYVÉHEZ:
Na, VÉÉÉÉGRE...kézhez kaptam a Szilágyi Lackó emlékére készült kiskönyvet! Mint igértem, kritikát irok most róla...
Nos, -kizárólag POZITIV dolgokat tudok irni. A könyv kivitelezése magas szinvonalú, szép és izléses, a szinek tökéletesek, a minőség kifogásolhatatlan. A fotók - Kovács Endre munkái- gyönyörűek, izgalmasan mutatják be Lackó emlékszoba falainek graffitijeit, szines falfelületeit, tárgyait.
A szövegek - melyek Gopcsa Katalin , Fenyvesi Ottó, Géczi János és Ladányi István irásai - MIND nagyon találóak, ráérzőek, Lackóra jellemzőek.
MINDEN személyes sérelmem és ellentéteim ellenére mely bizonyos emberekkel fennáll, az irások a kiskönyvben szakmailag és egyébként ,"Lackóilag" nézve is nagyszerűek.
Megvallom: NEM HITTEM, hogy ILYEN profi könyv lesz, ez nagyon szépen, szinvonalasan és szeretettel van megcsinálva. Punkos is ,művészeti is, avantgard és olvasmányos.
Külön jó, hogy angol forditás is található benne egy két szövegről. Mindenki profi munkát invesztált belé, a forditó, a szerkesztők, a szülők, -meg még akik érintettek voltak a könyvecske létrehozásában. Kitettek magukért! Lackó szavaival élve: FASZA!
Aki nem ismerte Lackót , de annak is, aki ismerte, tiszta szivből, - mint az őt jól ismerő alkotótársa és özvegye- , csak AJÁNLANI TUDOM!
A könyv úgy,ahogy van: NAGYSZERŰ!
(Megemlitem még hogy a szponzorálásban részt vett a Veszprémi Önkormányzat és a Polgármester is. ...)
MIndenkinek csak gratulálni és köszönni tudom !
Képet nem teszek fel, akit érdekel VÁSÁROLJA MEG! Megvásárolható a Lackó Alapitványnál (Miklós utca 18 a Művészekért Alapitvány) továbbá a Veszprémi szinházzal szemben a könyvesboltban /üzletházban/ meg később más könyvesboltokban is!
********************************************************************************************************
NAPLÓ-CIKK A LACKÓ KÖNYVBEMUTATÓRÓL
FORRÁS: naplo/online
Fotóesszé Szilágyi László műteremlakásának falfestményeiről
A hely szelleme, avagy megfestett dobszólók
Veszprém - Ecsetvonásai talán a középkori misztikusok szellemi erőfeszítésével rokoníthatók. Alkotás közben a mindenséggel szeretkezett, ahogyan ő fogalmazott: a dimenzión túli extázis foglalkoztatta. A test és lélek ilyen provokációja gyorsan felemészti az embert. Szilágyi László október 17-én lett volna 44 éves, ha három évvel ezelőtt önként nem távozott volna az élők sorából.
Születésnapjára kötetbe foglalva megjelent Kovács Endre fotóesszéje a Miklós utca 18. szám alatti műteremlakásában talált falfestményekről, graffitikről. A kötetet, amelyet Fenyvesi Ottó, Géczi János, Gopcsa Katalin és Ladányi István szövegei egészítenek ki, a Miklós utca 18. Művészekért Alapítvány adta ki. Jokesz Antal a könyvbemutatón felhívta a figyelmet arra, hogy soha eddig nyilvános fórumon nem volt még beszélgetés Szilágyi László festészetéről, a művészettörténészeknek ideje lenne összegezni és értékelni az opust, amelynek jelentős részét először is fel kellene térképezni, katalogizálni, hiszen Lackó sokszor fillérekért szétosztogatta a képeit, ha éppen pénzszűkében volt.
És mindig pénzszűkében volt. Ami biztosan megmaradt utána, az a sajátos végtelenített graffitikkel kifestett lakása. Ezeket a falfestményeket dokumentálja Kovács Endre fotósorozata. A fotós a maga módján értelmezi a művészt, ráközelít a falfirkákra és minél inkább kinagyítja a részleteket, annál inkább szembetűnik a klasszikus festékkezelés, komoly mesterségbeli tudás tárul fel a vad gesztusok mögött fejtette ki Jokesz. Szilágyi lázadó gesztusai a punk zene felől közelíthetők meg a legjobban, ő maga egyszer art punk-nak nevezte azt, amit művel.
A könyvbemutató közönségét a szülők meghívták a műteremlakásba, ahol láthattuk többek között a festő dobfelszerelését, így aztán adja magát a hasonlat: festményei a extatikus dobszólókhoz hasonlítanak. Mindenesetre irtózatos erővel felkent és vadul egymásba kanyarodó festékfoltok kavarognak a falakon, de a vásznain is. Valódi festővászonhoz sajnos ritkán jutott, széttépett lepedőkre festett, meg amit éppen talált. Lehet, hogy azért kezdte el az ajtókat, falakat festeni, mert nem volt vászna, ám ez a gesztusa is összhangban volt azzal, hogy totális művészetet művelt.
És mindig pénzszűkében volt. Ami biztosan megmaradt utána, az a sajátos végtelenített graffitikkel kifestett lakása. Ezeket a falfestményeket dokumentálja Kovács Endre fotósorozata. A fotós a maga módján értelmezi a művészt, ráközelít a falfirkákra és minél inkább kinagyítja a részleteket, annál inkább szembetűnik a klasszikus festékkezelés, komoly mesterségbeli tudás tárul fel a vad gesztusok mögött fejtette ki Jokesz. Szilágyi lázadó gesztusai a punk zene felől közelíthetők meg a legjobban, ő maga egyszer art punk-nak nevezte azt, amit művel.
|
A könyvbemutató közönségét a szülők meghívták a műteremlakásba, ahol láthattuk többek között a festő dobfelszerelését, így aztán adja magát a hasonlat: festményei a extatikus dobszólókhoz hasonlítanak. Mindenesetre irtózatos erővel felkent és vadul egymásba kanyarodó festékfoltok kavarognak a falakon, de a vásznain is. Valódi festővászonhoz sajnos ritkán jutott, széttépett lepedőkre festett, meg amit éppen talált. Lehet, hogy azért kezdte el az ajtókat, falakat festeni, mert nem volt vászna, ám ez a gesztusa is összhangban volt azzal, hogy totális művészetet művelt.
Szinte kényszeresen rögzítette látomásait, amikkel próbálja átszakítani a tudat és az ismeretek közötti gátat, a lehetetlent. Olyan ez a lakás, mint egy küzdőtér. Lakója heroikus küzdelmet folytatott a léttel, megható hitének forrósága és rögeszméjének nagysága. Kétség nem fér hozzá, nagy volt, túlságosan is nagy és vad jelenség ezen a szűk kisvárosi horizonton.
A műteremlakást a Miklós utca 18. szám alatt minden hónap utolsó szombatján 9-17 óráig megnyitják az érdeklődők előtt a szülők.
| Kovács Endre fotóművész a Naplónak elmondta: 2008-ban készült ez a fotósorozatom, szisztematikusan körbejártam, végigfényképeztem az egész műteremlakást, ránagyítva egy-egy részletre. Emlékezetem szerint százvalahány képet csináltam egy lendületből. Gyakorlatilag bekereteztem ezt a végtelenített festménysort, mert a lakásban nincsenek elválasztva egymástól ezek a festmények, illetve feliratok. Elég sok a szöveg is rajtuk, punk számokból angol idézetek, meg saját gondolatainak feljegyzései. Sajátos egy hely, a világításától kezdve, hogy egy 60-as villanykörte lóg a plafonon. Úgy érzem, Szilágyi László személyiségének hiteles lenyomata. |
*****************************************************************************************************
PETHŐ IMI CIKKE LACKÓRÓL- FORRÁS: VEHIR.HU
Szilágyi Lackó – az átfestett valóság
Szerző: Pethő Imre | 2010. október 19. | 0 hozzászólás
Csordulásig megtelt a Tűztorony étterem a Szilágyi Lackóról készült fotó- és szövegesszé kötet bemutatóján.
Szilágyi Lackó – akit szinte mindenki ismert, valójában kevesen – már néhány éve elköltözött tőlünk, ennek ellenére még sokan emlékeznek rá. Rá, aki önmagában képzőművészeti alkotás volt, gepárdmintás nadrágjával, bőrdzsekijével, festett arcával, égnek álló hajával. Veszprém tartozéka, turisztika jelensége volt, amint rótta csak rá jellemző lépéseivel a várost, amikor kávézott, vagy éppen egy szerencsés kiválasztottal beszélt. Szerencséssel, mert bizony Lackó kivételes intellektus volt, aki pontosan látta a világot, önmagát. Életre szóló élmény volt vele gondolatot cserélni, hallgatni. Kivétel, amikor beborult, kiakadt, zúzott, dühöngött. Küzdött a világgal, magával. Életre, halálra.
Mindenki ismerte őt, tudták róla, ő az, aki. De valójában alig-alig látták őt magát.
Ma is ugyanaz a probléma vele kapcsolatban, mint mindig. Nehéz elindulni felé, mert nem tudni, ki is ő valójában. Extravagáns festő, intellektuális punk, zenész, festő, életművész, meg nem értett zseni, két lábon járó dinamit, láncos ködlovag, Derkovits ösztöndíjas, rettegett utcasétáló, őrjöngő látnok…. És napestig sorolhatnánk.
Lackó festőművész volt, gondolkodó értelmiségi, aki minden nap, minden percben kereste önmagát, festményeivel próbálta kijelölni határait, megmagyarázni önmagát. Klasszikus, veretes képzőművészeti alapműveltséggel rendelkezett. Nem talált alkotó levegőt nálunk, itt Veszprémben – ennek ellenére haláláig itt élt, festett ebben a kisvárosi légszomjban. Minden nap újraértelmezte munkáit, állandóan átfestette saját valóságát. Kereste a képben a világát, világában a képet. Folyamatos útkereső volt, ezért alkotott több mint ezer festményt.
Róla készített, pontosan otthonáról – amely egyben műterme volt – fotósorozatot Kovács Endre. Talán azért, hogy a Lackó életmű felkutatása kiinduljon valahonnan. A falakat, az ajtókat kapta lencsevégre, Lackóról pedig Gopcsa Katalin, Fenyvesi Ottó, Ladányi István és Géczi János írta meg véleményét. A könyvet a Szilágyi Lackó szülei által létrehozott „A Miklós utca 18.” Művészekért Alapítvány adta ki. Olvassa el az esszéket, nézze meg a fotókat! Érdemes.
Mindig nagy öröm új képzőművészeti könyvet kézben tartani. Örülni kell minden ilyen akciónak. Ezért nem ünneprontás akar lenni az alábbi felvetéssor. Nekem sajnos többszörös hiányérzetem volt a könyvbemutatón. Hiányzott az igazi zúzos punk zene. Hiányzott a fiatalabb korosztály véleménye Lackóról. És hiányzott Zoé. De örüljünk annak, ami van. Örüljünk a könyvnek. Örüljünk Jokesz Antalnak, aki bemutatta a kötetet. Méghozzá olyan parádésan, hogy sokunknak leesett az álla.
***************************************************************************************************
A KÖNYV
Sosem lehet elégszer reklámozni: a könyvet/fotóesszét Jokesz Antal mutatja be holnap 15 órakor Veszprémben a TŰZTORONY étteremben ahol a könyv kedvezményes áron meg is vásárolható!! MENJETEK! VEGYÉTEK! ADJÁTOK TOVÁBB E HIRT!
A könyvben kábé 80 fotó lesz a Lackó emlékszoba képeiről ,tárgyairól - ezek Kovács Endre munkái- továbbá Fenyvesi Ottó, Géczi János, Gopcsa Katalin és Ladányi István irásai lesznek olvashatóak benne.
Ime a meghivó ami szerintem igen stilusos lett. Kiadta a Miklós u.18 Művészekért Alapitvány.
******************************************************************************************************
SZILÁGYI LACKÓ : KOVÁCS ENDRE FOTÓESSZÉ-BEMUTATÓJA
Október 17-én 15 órakor Szilágyi Lackó tiszteletére könyvbemutató, a kiskönyv/katalógus kedvezményes áron megvásárolható Veszprémben, a TŰZTORONY étteremben.(Veszprémi várnegyed)
. A bemutató a Szilágyi Lackó emlékszobába folytatódik ahonnan a család,ismerősök és érdeklődők a dózsavárosi temetőbe mennek Lackó sirjához,ahol virágot, gyertyát tesznek az elhunyt festő sirjára.
******************************************************************************************************-
|
VESZPRÉM.HU-BÓL BEMÁSOLVA! V2010. augusztus 25. szerda, 17:25 Kulturális hírek |
 Szilágyi Lászlóra emlékeznek lakásában
"Veszprémben a Miklós utca 18.-ban az elhunyt Szilágyi László festőművész tiszteletére az Alapítvány vezetősége 2010.augusztus 28-án szombaton 9-17 óráig mindenki számára kinyitja a művész műterem lakását. A lakásban lehet vásárolni festményekről készült képeslapot."
|
Azt azért el kell regéljem, hogy amikor nyílt napra mentünk a fősulira anno Bodóczkyval, Lackó performensze a Barcsay-teremben volt az, ami végleg a jelentkezés mellé állított.
Na, erről majd mesélek... ;)